(A) a cement hatása
A cement ásványi összetétele és finomsága fontos hatással van a beton szilárdságára. A magas C3S és C3A tartalmú cement a korai szakaszban gyorsabban növekszik, és a korai szakaszban nagy szilárdságú, de a szilárdság lassan nő a késői szakaszban. A magas C2S tartalmú cement a késői stádiumban folyamatosan növekszik, a késői szakaszban pedig nagy szilárdságú. A cement finomságának nagysága közvetlenül befolyásolja a hidratációs sebességet, általánosságban elmondható, hogy a cement finomságának növekedésével a cement hidratációs sebessége is gyorsabbá válik, és a beton szilárdsága is nő. A korai stádiumban tapasztalható gyors erőnövekedés könnyen előidézheti az erő lassú növekedését a későbbi szakaszban, sőt az erőzsugorodás jelenségét is.
(2) Ásványi adalékanyagok hatása
Az ásványi adalékanyagok a beton nélkülözhetetlen alkotóelemeivé váltak, használatuk célja a kezdeti gazdasági előnyök egyszerűsítése helyett a beton teljesítményének javítása lett. Az ásványi adalékanyagok fizikai "töltő hatása" és kémiai "vulkáni hamu hatása", különösen a másodlagos hidratáció megváltoztatja a beton mikroszerkezetét, javítja a beton sűrűségét, és elősegíti a szilárdság javulását a későbbi szakaszokban.
A különböző ásványi adalékanyagok tulajdonságai és jellemzői azonban eltérőek, ezért az ásványi adalékanyagok használatakor érdemes odafigyelnünk és megértenünk tulajdonságaikat, és teljes játékot kell adni a teljesítményüknek. Például a pernye kémiai összetétele és finomsága nagy hatással van a beton szilárdságára, és minél finomabb a pernye, annál nagyobb az aktivitás és annál jobb a töltési hatékonyság. A pernyetartalom növekedésével azonban a beton korai szilárdsága nyilvánvalóan csökken, a későbbi szilárdság pedig utoléri vagy meghaladja a pernye nélküli beton szilárdságát. A salakpor potenciálisan aktív adalékanyag, aktivitása és finomsága szorosan összefügg, a finomság növekedésével a beton 28d szilárdságához való hozzájárulás is nő, általában a szükséges salakpor fajlagos felülete nagyobb, mint 400m2/kg, de túl nagy fajlagos felület növeli az energiafogyasztást. A szilícium-dioxid por fajlagos felülete nagy és a szemcseméret nagyon kicsi, ami rövid időn belül vulkáni hamu reakciót válthat ki a betonban. A szilícium-dioxid-por hozzájárulása a beton szilárdságához főként 28d előtt van. A hosszú távú szilárdságnövekedés szempontjából a szilícium-dioxid porbeton gyengébb a tiszta cementbetonnál vagy a pernyebetonnál. A különböző tulajdonságú ásványi adalékanyagok összetett alkalmazása szuperszuperpozíciós hatást válthat ki, ami nagyban hozzájárul a beton korai és késői szilárdságához.
(3) Az aggregátum hatása
A beton szilárdságát leginkább az iszaptartalom befolyásolja, az iszaptartalom nagy, a szilárdság alacsony. Az iszaptartalom ugyanabban az életkorban is befolyásolja a beton szilárdságának növekedési ütemét. Általánosságban elmondható, hogy az alacsony iszaptartalmú homokkal kevert beton szilárdsági növekedési üteme nagyobb, mint a magas iszaptartalmú homokkal kevert betoné. A gépi homok általában sok szöggel rendelkezik, durva felületű, sok kőport tartalmaz, és a felület friss, ami javítja a homok és a cementkő felület közötti kötési szilárdságot. A gépi homok szemcseformájának jellemzői azonban azt is eredményezik, hogy a beton vízfogyasztása magasabb, mint a természetes folyami homokkal kevert betoné, amely nagy hatékonyságú vízcsökkentő szerrel szabályozható. A gépi homokban lévő kőpor kiegészítheti az alacsony szilárdságú betonban lévő cementáló anyag mennyiségét, betöltheti a tömörítést és javíthatja a beton szilárdságát. A használat során azonban figyelni kell arra, hogy a gépi homok kőport vagy iszapport tartalmaz-e.
